Az egészségügyi szolgáltatók erkölcsi kötelessége, hogy Magyarországon is folyamatosan vizsgálják az itthon is elérhető, klinikai környezetbe illeszthető kardiológiai AI megoldásokat, és amit lehet alkalmazzanak. Az A-Lab Medical szakértői csapata ennek szellemében dolgozik, keresi, és alkalmazza a már bizonyított újdonságokat, sőt, maga is fejleszt szoftveres döntéshozatali támogató eszközöket. Ugyanakkor tudatában van annak is, hogy míg esetenként fontos a lézer pontosságú diagnosztika, gyakorta a józan ész és az életmód medicina tudás kombinációja is megfelelő lehet egy egy kardiológiai probléma megoldásában.

A BMI felett eljárt az idő

A BMI (Body Mass Index) bár egy széles körben használt mérőszám, amely az egyén testsúlyát és magasságát viszonyítja egymáshoz, több okból sem ad teljesen pontos képet a test egészségi állapotáról. Íme a legfontosabb okok, miért nem tekinthetjük a BMI-t tökéletes mérőszámnak:

1. Nem különbözteti meg a zsírt és az izmokat

A BMI nem tesz különbséget a zsír és az izomtömeg között. Két személy, akik ugyanakkora testsúlyúak, de különböző testösszetétellel rendelkeznek (például egy sportoló és egy ülő munkát végző személy), ugyanazzal a BMI-vel rendelkezhetnek, de teljesen eltérő egészségi állapotban lehetnek. Az izomtömeg sokkal sűrűbb, mint a zsír, így egy izmos embernél a BMI magas lehet, miközben a testzsírszázalék alacsony.

2. Nem veszi figyelembe a zsigeri zsírt

A BMI a testzsír eloszlását nem veszi figyelembe. A zsigeri zsír, ami a belső szerveket körülöleli, különösen veszélyes lehet, mivel közvetlen kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri betegségekkel, cukorbetegséggel és egyéb krónikus állapotokkal. Két személy ugyanakkora BMI-vel rendelkezhet, de ha az egyikük több zsigeri zsírt hordoz, annak komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.

3. Nem veszi figyelembe az életkort és nemet

A BMI nem differenciál a nemek között, pedig a férfiak és nők testösszetétele jelentősen eltérhet. A nők általában magasabb testzsírszázékkal rendelkeznek, mint a férfiak, még akkor is, ha ugyanakkora BMI-vel bírnak. Ezen kívül az életkor is szerepet játszik: ahogy öregszünk, az izomtömeg csökkenhet, míg a zsír növekedhet, ami a BMI-t nem tükrözi pontosan.

4. Nem ad információt a testalkatról

A BMI nem mond semmit arról, hogy az egyén testalkata hogyan oszlik el. Két ember ugyanolyan BMI-vel rendelkezhet, de az egyikük lehet, hogy több zsírpárnával, míg a másikuk inkább izmos testalkattal bír, egyiküknek megfelelően mozgó és rugalmas izületeik vannak, míg a másikuknak nem. Az ilyen különbségek fontosak az egészség szempontjából.

5. Alacsony és magas BMI értékek esetén nem megbízható

Bár a BMI az átlagos lakosság számára egy hasznos irányelvet adhat, az extrém BMI értékek – mint az alacsony vagy túl magas BMI – már nem mutatják a valódi egészségi állapotot. Az alacsony BMI például nem biztos, hogy a megfelelő tápanyagbevitel és egészséges testösszetétel eredménye, és nem zárja ki az alultápláltságot sem. A túl magas BMI szintén nem garantálja a jó egészséget, ha a test több zsigeri zsírt tartalmaz.

6. Nem veszi figyelembe a testtartást és az izomerőt

A BMI nem ad információt az izomerő, a testtartás vagy az általános mozgásképesség állapotáról. Pedig az izomerő és a stabilitás fontosak a hosszú élet szempontjából, mivel segítenek megőrizni a mozgásképességet és csökkenteni a sérülés kockázatát.

Következtetés

A BMI egy egyszerű, gyors és olcsó eszköz lehet az általános testsúly meghatározására, de nem ad teljes képet a testösszetételről és az egészségi állapotról. Sokkal pontosabb eredményeket érhetünk el, ha figyelembe vesszük a testzsírszázalékot, az izomtömeget, a zsigeri zsírt, a víz és fehérje arányát, valamint egyéb testösszetételi paramétereket, mint amilyeneket az olyan fejlettebb eszközök, mint a VitaViss képesek mérni. A VitaViss e mellett képes test szkennelésre is, elemzi a testtartást és az izületi mozgástartományokat, tüdőkapacitást, sőt, olyan bioaging tényezőket is, mint az test stabilitás vagy egyensúly és a reflexek. Mindezek alapján algoritmusa megadja a használója biológiai életkorát, amely információt aztán párosítani lehet egyéb bioaging markerekkel.